Szeretek otthon a könyveink között böngészni. Mindig találok valami érdekeset. Most egy olyan könyvecske akadt a kezembe, amit érdemesnek tartok arra, hogy részletekben feltegyem ide a blogra is, hogy minél többen olvashassátok.

A címe: Az illem

Írta: egy nagyvilági hölgy

A kiadás éve: 1880

A végéről kezdem, mert szerintem ez a szöveg az elejére való... :)

Zárszó

Az élet tudománya a következő két maximában foglalható össze: Cselekedjünk folyvást a szív és az udvariasság törvényei szerint, és tartsuk mindig szem előtt azt, hogy mit mond majd tetteinkről a világ.

Azok, kik fennhéjázva hangoztatják, hogy mit sem törődnek a világgal, s kik megvetik a jómodor, az udvariasság és illem törvényeit, önző, elbízott és gyöngédtelen emberek, kik felebarátaik kedvéért egy percre sem akarják személyes kényelmüket vagy szenvedélyeik kielégítését feláldozni.

Az ilyen emberek ugyan magas állást érhetnek el a társadalomban, s tányérnyalóik ugyan hajlandók lesznek kíméletlenségüket eredetiségnek, neveletlenségüket egyszerűségnek keresztelni el, azonban azok, kik közelebb állnak hozzájuk, soha sem fognak irányukban azon szeretettel, lelkesedéssel és benső, kegyeletes tisztelettel viseltetni, mely melegítő sugárkörként környezi azokat, kiket nem csak a születés, a szellem, vagy a tehetség helyezett magasra, de kik magasan állanak a szív tulajdonságai által is.

Második maximánk azonban, még inkább mint a férfiakat – a nőket illeti meg. A nőnek legdrágább kincse a jó hírneve, s ezért percig sem szabad megvetnie a világ ítéletét.

A nőnek az illem társadalmi vallás, s aki eretnekké válik, azt kérlelhetetlenül égeti el a közvélemény. A világ pedig leginkább a látszat után szokott ítélni – s így óvakodnia kell az oly tettektől, melyek kétértelmű színt vethetnétek reá, még ha indokai a legártatlanabbak, legtisztábbak volnának is. Mert hiába. A világ ítélete a családra is kihat. A férj feleségét, a fiú anyját, csak akkor fogja szívből tisztelni, ha az úgy áll előtte, mint a női tisztaság és erény mintaképe, kihez soha kétség nem fért s kit büszkén vezethet karján a világ elé.

/A képek az 1880–as években kiadott divatlapokból származnak./