Nálunk itthon nem telik el a tél vége farsangi fánksütés nélkül. Sokat kísérleteztem, mire megtaláltam azt a receptet, aminek az eredménye a számomra legkielégítőbbnek bizonyult. Ez az eredmény a családtagjaim elégedett csámcsogása, és az a tény, hogy a kész fánkok elfogyasztása fele annyi időt vesz igénybe, mint az elkészítése.
Ez a bejegyzés tehát afféle debütálás, ha nem is mint gasztroblogger, de mint lelkes konyhatündér anyuka.
Sajnos a recept a mai nézetek és a népesség körében egyre szaporodó étkezési problémák szerint csupa „rossz dolgot” tartalmaz, így liszt- és laktózérzékenyeknek, valamint Candida fertőzöttek számára nem ajánlott... :(
Hozzávalók:
50 dkg liszt
2 dl tej
4 dkg élesztő
5 dkg cukor
5 tojássárgája
6 dkg vaj
¾ liter olaj a sütéshez
porcukor a szóráshoz
lekvár vagy krém a kínáláshoz
Fontos alapszabályok:
Ügyeljünk rá, hogy a hozzávalók nagyjából azonos hőmérsékletűek legyenek, semmi se legyen túl hideg vagy túl forró. A kelesztési időket tartsuk be pontosan még akkor is, ha ezáltal a fánksütési procedúra akár 2,5 órásra is nyúlhat. Az eredmény minden erőfeszítésünket kárpótolja majd.
Elkészítés:
Egy nagyobb bögrében vagy csészében a tej felét meglangyosítjuk (szobahőmérsékletűnél egy kicsit melegebbre), beleszórjuk a cukrot, összekeverjük, hogy segítsük a feloldódást, majd belemorzsoljuk az élesztőt is. 15 percig konyharuhával vagy vastag papírszalvétával letakarva pihentetjük. Az állandó hőmérséklet biztosítására rátehetjük a radiátorra. A vajat folyékony halmazállapotúra olvasztjuk. A lisztet egy mély tálba szitáljuk, beleszórunk egy csipetnyi sót. A közepébe mélyedést nyomunk, beleöntjük a vajat, a tojások sárgáját, élesztős, cukros tejet, és robotgéppel vagy kézi erővel elkezdjük összedolgozni. Annyi langyos tejet kell még hozzáadnunk, hogy lágy, de nem folyós tésztát kapjunk. A robotgép vagy egy erős férfiember segítségével addig dolgozzuk a tésztát, amíg teljesen homogén nem lesz, szép sima felületű, esetleg hólyagos a benne lévő levegőtől. A tálban hagyjuk, és letakarva fél órát kelesztjük. A legjobb hely a kelesztésre megint a radiátor lehet. Kb. a kétszeresére fog dagadni, remélem eszerint választottatok tálat...
Közben az olajat öntsük bele egy kb. 20 cm átmérőjű, mély lábosba, és készítsük elő a gyúródeszkát. Lehetőleg fa gyúródeszkán dolgozzunk, amit előzőleg odatámaszthatunk a radiátor mellé, hogy ne legyen hideg a felülete. Ha üveglapon dolgozunk, akkor ez még fontosabb. A fél órás kelesztési idő után a lisztezett deszkán kb. ujjnyi vastagságúra nyújtjuk a tésztát, és kiszaggatjuk belőle a fánkokat, mintha csak pogácsát szaggatnánk. Az 5-6 cm átmérőjű szaggató a legjobb. A maradék tésztát összegyúrjuk, újra kinyújtjuk és újra kiszaggatjuk. A kiszaggatott, nyers fánkokat nem túl közel egymáshoz szépen elrendezzük a deszkán, és tiszta, meleg konyharuhával letakarva kb. 20 percig pihentetjük, kelesztjük. Közben elkezdjük forrósítani az olajat, amit egy kis darabka tésztával ellenőrizhetünk, hogy megfelelő hőmérsékletű-e. Ha igen, és a 20 perc is letelt, elkezdhetjük a sütést. A fánkokat úgy helyezzük az olajba, hogy az a felük legyen felül, ami a deszkán pihenés közben alul volt. Az ujjunkkal nyomhatunk bele egy kis mélyedést, hogy még csinosabb legyen. Az első oldalukat kb. 3-4 percig kell sütni, de érdemes figyelni a színét, mert nem szabad túl sötétre sütni, akkor kérges lehet. Figyeljünk a jó olajhőmérsékletre, ha túl forró, túl gyorsan sülnek benne a fánkjaink. A második oldalaknak már elég kb. 2 perces sütés is.
A kiszedés után jól csöpögtessük le az olajat a fánkokról, sőt még jobb, ha papírtörlővel leitatjuk róluk a felesleget, mielőtt megszórjuk porcukorral. Lekvárral, pudinggal vagy csokoládékrémmel is kínálhatjuk, ki ahogy szereti.
Jó étvágyat!
A kép forrása a kifoztuk.hu oldal.