Kezdetben voltak a fiókgombok. Szépen sokasodtak a típusok. Színek, anyagok, formák mentén kerestük (és keressük) a legkülönlegesebbeket és a legszebbeket.

Igen ám, de egyszer csak azt vettük észre, hogy a csúnya barna kartondobozoktól nem férünk már el, és közben a fiókgombokat sem tudjuk bemutatni megfelelően az üzletben.

Így hát lelkes „kutatómunkába” kezdtem, és az interneten rátaláltam egy képre, amin megláttam A SZEKRÉNY-t. A kép az Éva Magazinban jelent meg, és a Kicsi Ház blog írójának köszönhetően a BorókaLand-es tárgyaink közül is került a képre néhány darab. Ezt égi jelnek véltem…

A következő héten már az ArtKraft fantasztikus hangulatú „gyárudvar boltjában” nézegettem a szekrényt élőben. (Sok más remek tárggyal együtt…)

A 36 fiókon alumínium fogantyúk voltak, hiszen a kiválasztottam jó szolgálatot tett előző életében a Szegedi Tudományegyetemen, mint igazi kartotékszekrény. (Ezt a tényt az egyik oldalán elhelyezett réges-régi leltári szám is bizonyította.

Az alumínium fogantyúkat nem kértem, és így le is szerelték őket, így ezt a lecsupaszított, rétegelt lemezből és tömör fenyőből aprólékos munkával összeállított bútort hoztam el, lábak nélkül.

Az átalakítási munkák során először jó alaposan lecsiszolgattuk az összes felületet, mert valahol lakkozva volt, valahol pedig kicsit elszíneződött a felülete, gondolom a ráhelyezett növények locsolásával összefüggésben.

A leszedett alumínium fogantyúk 4 ponton lettek felrögzítve a fiókokra, és így fiókonként 4 kis lyukat hagytak maguk után. Ezeket a lyukakat, és az imitt-amott fellelhető egyéb hiányosságokat egy fakitt nevű remek anyaggal pótoltam. (A fakitt olyan a fán, mint a glett a falon. Elfedi a kisebb hibákat, és sima felületet ad.) A lyukak betömése után újabb csiszolás következett, majd az érdemi munka.

Mivel a koncepció szerint egy fehér színű, de kopott hatású fiókos szekrényt szerettem volna, így először sötétbarna akrilfestékkel (hobbiboltos verzió, de nagyobb festékboltokban is kaphatóak alapszínek sokkal kedvezőbb áron) festegettem le itt-ott. Elsősorban az éleket, hiszen a visszakoptatás ezeken a részeken „kötelező”. Száradás után fogtam egy közönséges gyertyát, és végighúztam minden olyan felületen, ahol a koptatott hatást erősíteni akartam. A gyertyaviasz olyan bevonatot képez a bútoron, ami a következő rétegek számára nem teszi lehetővé a megtapadást, így azokat visszacsiszolni is sokkal könnyebb.

Ezután újabb akrilfesték rétegek kerültek a bútorra. Ezúttal fehér színnel festettem, több rétegben, amíg a barna színű festés, és a szekrény eredeti fa színe is teljesen el lett fedve. Nem volt egyszerű, mert a festék először csúnya csíkokat hagyott, aztán pedig nehezen találtam el a megfelelő higítási arányt.

A harmadik réteg száradása után következett az újabb csiszolás. Ehhez finom csiszolókockát használtam, ami nem más, mint egy mosogatószivacs méretű és formájú, rugalmas valami, csiszoló felülettel bevonva. Azért is jobb, mint mondjuk egy csiszológép vagy egy kemény tárgyra szorított csiszolóvászon, mert sokkal rugalmasabban követi a bútor vonalait, és nem is túl drasztikus.

A csiszolás után újra előtűnt a barna szín, és ezzel kezdett kirajzolódni a bútor jövőbeni fizimiskája. De ahhoz, hogy készen legyen, még kellett rá egy réteg lazúr, ami hasonlatosan a lakkozáshoz, megakadályozza, hogy a fehér festés folyamatosan „fogjon”, azaz krétaszerű nyomokat hagyjon kézen, ruhán, stb.

Mindezek után rájöttem, hogy a bútornak nincsen lába vagy lábazata, így a legalsó fióksor tulajdonképpen használhatatlan…

Erre bizonyára felszereltebb faáru boltokban szálban kapható mart léceket lehet vásárolni, viszont én éppen a - már szinte minden nap meglátogatott - festékboltban tartózkodtam eme felvilágosodásom idején. Így az ottani választékból egy szál parketta szegőlécet és egy szál gyalult deszkát választottam a probléma megoldására.

Az, hogy a „hozott anyagból” végül tökéletes lábazat készült, az a pár nap alatt sokat fejlődött hobbi asztalosaimnak köszönhető. ŐK a családom tagjai is egyben, ezúton köszönöm nekik a sok segítséget!!!

A legvégső fázisban 72 db új lyukat fúrtak a srácok, és össznépi munkával a helyére csavaroztuk, valamint a fiókokba helyeztük a fiókgombokat. Csodáljátok meg Ti is a végeredményt! :)

Felhasznált anyagok:

- Barna akrilfesték (hobbiboltban is megvehető, mert nem kell nagy mennyiség)

- Fehér akrilfesték (pl. a Trikolor Aqua sorozatban több szín is kapható)

- Fakitt (kis vajkrémes dobozhoz hasonló csomagolásban kapható)

- Színtelen vagy fehér lazúr (nálunk bevált a Boróka nevű :) )