Mi magyarok amolyan büszke népség vagyunk. Szeretjük kidülleszteni a mellünket, amikor azt halljuk, hogy ez vagy az az amerikai filmrendező/színész/operatőr magyar származású volt vagy boldogan terjesztjük az ismerőseink között a grafikonokat arról, hogy hogyan aránylik egymással a teljes népességünk és az olimpiai bajnokaink száma vagy éppen a magyar származású Nobel-díjasok hányan vannak a többi ország Nobel-díjasaihoz képest.
Az éppen 101 éve elsüllyedt Titanic segítségére siető Carpathia gőzhajó is úgy él a köztudatban, mint „magyar hajó”…
Hogy is volt mindez a valóságban?
A Carpathia gőzös megépítésére a Cunard Line hajóstársaság 1901. szeptemberében adott megbízást, és 1902. augusztus 6-án már vízre is bocsátották a kb. 164,5 méter hosszú és 8600 tonna összsúlyú hajót.
1903. május 5-én indult el Liverpoolból New Yorkba, az első útjára.
1905-ben a hajót átépítették. Az átépítés előtt a maximális utaslétszám 1700 fő volt a II. és III. osztályon. Az átépítés után a harmadik osztályon 2550 főt lehetett elhelyezni. A III. osztály átépítésére az volt az utasítás, hogy a kis méretű kabinok helyett egy nagy helyiséget alakítsanak ki, ami közös hálóhelyként funkcionált a kispénzű utasok számára.
1909-től 1915-ig főleg kivándorlókat szállítva a Földközi-tengerről (Fiume-ból) hajózott New Yorkba, 1915 és 1917 között aztán ismét az észak-atlanti úton.
1918. július 17-én az U 55-ös német tengeralattjáró megtorpedózta. Két és fél óra alatt elsüllyedt.
A XX. század elején minden addiginál nagyobb kivándorlási hullám indult meg hazánkból az Amerikai Egyesült Államok felé. 1903-tól a magyar állam törvényben szabályozta a kivándorlás rendjét.
A kivándorlók megpróbáltatásainak mérséklése érdekében egyetlen társaságot, az angol Cunard Line-t bízták meg a magyar utasok szállításával, a Belügyminisztériumot pedig felhatalmazták, hogy a társaságot és a kivándorlókat szállító hajók szolgáltatásainak minőségét ellenőrizze.
Az évek óta kifogásolt egészségügyi körülmények javítására – és az idegen nyelvet nem beszélő magyar kivándorlók segítésére – képzett orvosokat is toboroztak.
Így került a Carpathia fedélzetére Dr. Lengyel Árpád, aki a Titanic katasztrófa hajnalán a túlélők ellátását irányította.
Nem ő volt az egyetlen magyar a hajó fedélzetén. A Cunard Line és a magyar kormány megállapodása alapján – a magyar érdekek biztosítására – a személyzet több tagja is magyar volt (ápolók, utaskísérők, szakácsok és a Carpathia magyar tisztje, Ráth Gusztáv). Rajtuk kívül 725 utas kelt útra a Carpathián 1912. április 11-én New Yorkból a Földközi-tenger, illetve Magyarország felé.
A hajó tervezett útvonala Gibraltár - Genova - Nápoly - Trieszt - Fiume volt. Ezen az úton az 525 (köztük mintegy 300 magyar) visszavándorló - II. és III. osztályon - utazón kívül 150 első osztályú utast is szállítottak, főleg idősebb amerikaiakat.
Dr. Lengyel Árpád (a Carpathia hajóorvosa)
A Titanic rádiósa éjszaka negyed egytől küldte az éterbe folyamatos vészjelzéseit. A legközelebbi hajó, a Californian nem észlelte ezt, mint ahogy először a Carpathia sem, mert a rádiós tiszt éppen nem volt szolgálatban.
Értesülve a balesetről a hajó parancsnoka Arthur Henry Rostron kapitány a Titanic felé fordítatta a hajóját, és a szolgálati sebesség helyett maximális sebességgel (14 csomó/25,5 km/óra helyett 17 csomóval) közeledett felé. Ekkor a két hajó távolsága 93 km volt. A bajbajutott óceánjáró utolérése 3,5 óra alatt sikerült csak. A Carpathia hajnali 4 órára érkezett a helyszínre. Ekkorra már a Titanic elsüllyedt.
A túlélők mentésében kulcsszerep várt Dr. Lengyel Árpádra, mivel a hajón lévő három orvos közül egyedül neki volt mentőorvosi gyakorlata, ezért őt állították oda ahhoz az ajtóhoz, ahol beemelték a hajótörötteket, és ő szelektálta a 705 túlélőt sérüléseik szerint. Lengyel Árpád visszaemlékezésében ez áll: „Alig győztük a sok munkát és a vigasztalást."
A Titanic hajótöröttjeinek a kimentése hatalmas lelki megrázkódtatást jelentett neki, később sem szívesen beszélt róla egy-két szakmai felkérést kivéve.
Szolgálataiért Magyarországon soha nem kapott hivatalos állami kitüntetést. József főherceg és Auguszta főhercegasszony meghívták egyszer egy beszélgetésre, egyszer pedig egy vacsorára, s megjelent róla jó néhány újságcikk.
Itthon egyedül a mentőktől kapott kitüntetést, a vasérdemérmet, ami a szakma legnagyobb elismerésének számított.
A Titanic megmentett utasai egy érmét készítettek a Carpathia tiszti karának – így kapott ilyet Dr. Lengyel Árpád is. A Liverpooli Hajótöröttek Társasága pedig egy ezüstérmét, illetve egy nevére kiállított díszoklevelet adományozott neki.
Többet nem szállt tengerre. Katonaorvosként részt vett az első világháborúban. A háborút követően gégészként és mentőorvosként, majd tanárként folytatta munkáját. Az 1920-as évektől a BSZKRT (Budapest Székesfőváros Közlekedési Részvénytársaság) üzemorvosa, 1934-től magánrendelőt nyitott. 1940-ben hunyt el.
Emléktábláját 2008-ban avatták fel a szülőfalujában, Pilismaróton.
Olvass további érdekességeket itt, itt és itt. Ja és még itt.
