Először is szeretném leszögezni, hogy mi nem a cikkben szereplő helyen voltunk nyaralni. Többek között azért sem, mert a családból 2 személy nem felel meg az „előírásoknak”… :)
Hogy miért nem, arról majd később. Vegyük sorra előbb, hogy vajon milyen kritériumok alapján választ az ember helyszínt és úticélt arra a rövidke pár napra vagy hétre, amit szabadságon tölt, legtöbbször nyáron.
Szempontok lehetnek például:
- kényelem
- magas színvonalú kiszolgálás
- maximális kikapcsolódás lehetősége
- napimádóknak a napsütés
- vízpártiaknak a víz
- természethívőknek érintetlen vidék
- gasztrobubusoknak és gourmanóknak kiemelkedő színvonalú termő-, és vendéglátóhelyek
- kultúrturistáknak a romok, múzeumok, emlékhelyek és középkori városkák együttese
Telhetetlenek persze a felsorolt nyolcat biztosan együtt is szeretnék, valamint azt, hogy velük legyen a kedvenc kispárnájuk, a komplett konyha- és fürdőszoba berendezés, és még ki tudja mi minden.
Vannak olyan pihenni vágyók is, akik a nyaralásuk alatt mindennél jobban szeretnének elszakadni a hétköznapoktól, és végre teljesen kikapcsolódni. (A magyar nyelv nagyon jól kifejezi ezt az állapotot, amit egyébként gépekre szoktunk alkalmazni: „ki-kap-csol-ni”…)
Ahol nincs tévé, nincs internet, nincs mobiltelefon, nincs semmi olyan készülék, ami vezetékes áramot igényel. Vannak viszont házak a fák tetején, jó levegő, csend, nappal csivitelő erdő, éjszaka hallgatag csillagok. Innen a név is (szerintem): Ötégtáj… Hiszen felfelé indulva juthatunk a legmesszebb a világban.
Hogy miről is beszélek? Jöjjenek a szövegelés helyett a képek.
...és ha valaki sok pénzzel rendelkezik, de tanácstalan, hogy mibe fektessen, hívja fel azonnal Pierre-t, aki a Lombfalu házait megálmodta, ugyanis befektetők kellenének a továbbfejlesztéshez… ;)
Képek és információk (például, hogy miért nem való a hely kisebb gyerekeknek) az Ötégtáj Lombfalu weboldalán találhatók. Jómagam is onnan vettem őket.
Nem csalás, nem ámítás, az egyik ház teraszáról szép időben ellátni az Esztergomi Bazilikáig. Mennyei. :)
