Egy nap, 24 óra
2013. október 16. írta: BorókaOtthonbolt1

Egy nap, 24 óra

swatch24.jpg

Mielőtt belemerülnénk a tárgyba úgy igazán, elmesélem nektek, hogy az első – és mindezidáig az egyetlen – 24 órás órám egy karóra, a Swatch cég terméke. Préselt műanyag borítás, alap svájci óramű, 24 órás számlap. A különlegessége, mint minden 24 órás beosztású órának, ennek is abban rejlik, hogy egyszer megy körbe rajta a kismutató. A reggel 6 ott van, ahol egy „normál” órán a hajnali és a délután 3, a dél ott van, ahol a 6 órának kellene lennie, az este 6 az 9 óránál van, az éjfél pedig ott, ahol a dél és az éjfél szokott lenni.

Mondanom sem kell, hogy az elemcserénél az órás nem tudta beállítani rajta a pontos időt…

Van egy álom 24 órás órám is. 2 éve „találkoztunk” egy vásárban. Azóta is sokat gondolok rá, hogy egyszer majd az enyém lesz... Mert szép. Ilyen:

24schaffhausen.jpg

Na, de honnan is ered a 24 órás osztás, és vajon miért nem terjedt el, illetve miért szűnt meg az általános használata?

prague2.jpg

Kezdetben voltak a napórák, amelyek a nap mozgásának szakaszokra osztásával „mutatták” az időt. Ebből következik, hogy a mutató (az árnyék, amit a jelölőpálcika vetett) csak egyszer „ment körbe” a napóra lapján. Bár nyilvánvaló, hogy a nap nem 24 órás ciklusban tudja mutatni az időt, esztétikai okokból a napórákat mégis sokszor teljes kört rajzolva alkották meg.

ponswatch.jpg

Az órák másik előfutára az asztrolábium volt, amely bizonyos szempontból sokkal több is, mint egy óra, hiszen a segítségével komplett számítások végezhetőek a pillanatnyi földrajzi helyzet meghatározására, az éppen aktuális dátum ismeretében.

seusedialandangel.jpg

Mindkét eszköz használatához szükséges azonban a nap. Már egy közepesen felhős időjárás is lehetetlenné teszi az idő „leolvasását” egy napórán.

Az emberiség fejlődése magával hozta egy pontosabb, megbízhatóbb időmérő használatának igényét. Már az Ókorban is készültek olyan mechanikus óraszerkezetek, amelyek a víz erejét segítségül véve mechanikus alapon működtek. Kínában pedig már a korai Középkorban készülhetett tisztán mechanikus óra, de írásos feljegyzések inkább az európai eredetről maradtak fent.

wells-5002.jpg

A viszonylag pontos, egyenletes időmérés feltétele egy olyan szerkezet feltalálása volt, amely az óramű lefutását egyenletessé teszi. Ez volt az ún. foliot, amely egy mechanikus gátlómű, orsó-gátszerkezettel és súlyhajtással kombinálva alapja lehetett egy mechanikus óraszerkezetnek.

william3-tompion1-1.jpg

Ez a technológia nem tette még lehetővé a hordozható órák megjelenését, de az 1500-as évek elején a fémművesség fejlődésével az óraszerkezetek belsejében is nagy változás kezdődhetett. A súlyok helyett vékony, rugalmas acélrugókat kezdtek használni. A zsebórák őseiben (pl. a nürnbergi tojásokban) ütközőrugók azonban még nem voltak, ezt a funkciót disznósörték töltötték be.

worldclockbig.jpg

A városokban általánossá vált a templom és/vagy városháza tornyában elhelyezett óra és harang. Az óra mutatja az időt, a harang jelzi a kerek órákat és/vagy a jeles eseményeket (piac kezdete, mise kezdete, kivégzések kezdete, munkaidő kezdete, vége, stb.). Az egyik legszebb és leghíresebb óra a prágai Orloj, amiről részletesebben itt olvashattok.

astrolabe-clock-tompion.jpg

A 24 órás osztású órák azonban nem terjedtek el széles körben, illetve megmaradtak egyfajta kuriózumnak napjainkra.

Magyarázatként csupa praktikus választ kapunk a miért kérdésre.

mudge.jpg

Egy 12-es osztású toronyóra rendszerében csak 12 ponton kell „beépíteni” a harangozást, és mivel a dél előtti órák jól elkülöníthetők a dél utáni óráktól (éjszaka 3-kor sötét van, délután 3-kor általában világos), a 3 kongatás már jól meghatározza az időt minden esetben, a 15-öt számolni is nehéz lenne…

orosz1.JPG

A percmutató használatának elterjedése előtt komoly nehézséget okozhatott egy 24 órás osztású óráról leolvasni a pontos időt a kismutató helyzete alapján, a sokkal kisebb osztások miatt. Bár egy jól megszerkesztett számlap és osztás sokat segíthet ezen…

24hours.jpg

A végére egy kis érdekesség, ha esetleg nem tudnátok, hogy pontosan mit is jelentenek az angol és spanyol nyelvterületen használatos rövidítések az a.m. (vagy AM) és a p.m. (vagy PM). Ezek a latin dél előtt (ante meridiem) és dél után (post meridiem) kifejezésekből alakultak ki.

orosz3.JPG

A cikkhez forrásként használtam a 24hourtime blogot, ahol további szép képeket találhattok órákról és érdekességeket is olvashattok.

amerikai2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://borokaotthon.blog.hu/api/trackback/id/tr785521848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása