Van ez a zenélő körhinta a lányom szobájában... Olyan csúnya, hogy már szép, szokták mondani a hasonló dolgokra. Amikor nem tudjuk eldönteni, hogy valami egyszerűen giccses, vagy már túlmegy a jó ízlés végső határán is. Jogos a kérdés, hogy akkor hogy került ez a tárgy…
Ma szombat, és egyben munkanap is van. Sokat agyaltam valami ideillő bejegyzésen, és ezzel kapcsolatban végigzongoráztam a "munka" témájával foglalkozó idézeteket is. Legjobban a "jó munkához idő kell" mondás tetszett meg, és ehhez valamiért rögtön…
Fel vagyok készülve, hogy a ma útjára induló cikksorozat apropóján kapok majd hideget-meleget, de azért azt gondoltam, hogy belevágok. Előrebocsátom, hogy eddigi életem során még nem jártam az Amerikai Egyesült Államokban, így saját, első kézből származó élményeim nincsenek…
avagy a színek és ízek szimfóniája a Lavandartnál... Van-e szebb annál, mint amikor a Nagy Mester, a Természet aranyló árnyalatokkal dolgozik, bőségesen mérve a finomabbnál finomabb gyümölcsöket és megajándékoz még néhány kellemesen meleg nap ölelésével? A tél beállta…
Két dolgot szeretek nagyon.
1. Bekukkantani mások lakásába, életterébe valamiképp… (fotóriport egy magazinban, saját szem, ablak, stb.)
2. Filmeket nézni.
Aztán olyan is van, amikor a kettőt együtt művelem, teljesen kiakasztva ezzel a férjemet, aki inkább a cselekményre…