Mivel is kezdhetnénk mással az otthon helyiségeinek bemutatását, mint a konyhával.

Kinek ne lenne emléke olyan vendégségről és/vagy házibuliról, ahol az összejövetel fókuszpontja, központi beszélgető helye nem a nappali, hanem a konyha volt. Ez nem véletlen, hiszen egy jól megtervezett konyha nemcsak a főzés és az élelmiszer tárolás helyszíne lehet.

Ebben a helyiségben étkezhetünk, beszélgethetünk, rendezhetünk kártyapartit, és készülhet házi feladat is az asztalnál, főleg olyan háztartásokban, ahol nincs külön étkező.

Nézzük, hogy mégis mik azok a szempontok, amelyeket mindenképp érdemes figyelembe vennünk, amikor a konyhaberendezést szeretnénk megtervezni vagy a jelenlegit átrendezni.

1. A kikerülhetetlen konyhai háromszög

Az 1950-es években a Cornell Egyetem kutatói dolgozták ki a konyhai háromszög fogalmát, nevet adva annak a térszerkezetnek, melyet a mosogató, a hűtőszekrény és a tűzhely, illetve a hozzájuk kapcsolódó három legfőbb konyhai tevékenység (előkészítés, tárolás, főzés) alakít ki.

A kényelmi és biztonsági szempontokat egyaránt szem előtt tartva, a kutatók kiszámították e három fontos pont optimális távolságát, miszerint a mosogatót, a hűtőszekrényt és a tűzhelyet összekötő képzeletbeli vonalnak nem szabadna hosszabbnak lenni, mint 6 méter. Ez persze a valóságban nem mindig tartható be, de a konyhai háromszög, azaz a különböző munkafolyamatok kapcsolatának megtervezése elsődleges és megkerülhetetlen feladat a lakberendezésben.

2. A konyhai munka hatékonysága nem a konyha nagyságától, hanem a bútorok és a felszerelési tárgyak elrendezésétől függ. A tárgyak horizontális és vertikális elhelyezésének a konyha építészeti adottságaihoz és használójának igényeihez egyaránt alkalmazkodnia kell.

A főbb alaprajz változatok segítségével - a konyhai háromszög elvét figyelembe véve - megfelelő munkafeltételeket teremthetünk szinte bármilyen térben.

Egysoros elrendezés: ez a változat olyan helyiségekben valósítható meg, melyek legalább 3 méternyi egybefüggő falfelülettel rendelkeznek. Ebben az esetben jól kivitelezhető, hogy a konyhában lévő legfontosabb munkaterület megfelelő méretű legyen. A mosogató és a tűzhely közé eső rész az, ahol a leggyakrabban dolgozunk, itt végezzük a főzéshez kapcsolódó előkészítő munkálatokat, illetve az étkezést megelőző tálalást is.

Kétsoros elrendezés: hajókonyha elrendezésnek is nevezzük, hiszen a mindkét oldalon végigfutó pult, ami középen folyosószerű mozgásteret hagy a konyhában munkálkodó személynek, a hajókon jellemző, és sokszor éttermekben is szívesen alkalmazzák, mert ez biztosítja a leghatékonyabb térkihasználást, és a munka közben bejárandó „útvonalat” is lerövidíti.

Konyhasziget: a szigetszerű elrendezéshez tágas térre van szükségünk. A sziget jól elkülönülő munkaterületet alkot, amit körül kell tudni járni, a benne elhelyezett fiókok vagy ajtók is nyithatóak kell hogy legyenek. Sokszor a mennyezetről edénytartó rácsozat vagy elszívó berendezés lóg be a térbe, ami még kellő méretű térben is az ellen „dolgozik”, hogy a konyha látványában is tágas legyen.

Ennek az alaprajznak a megvalósításakor rendkívül körültekintőnek kell lennünk, mert amennyiben a szigetbe szeretnénk beépíteni a tűzhelyet vagy a mosogató funkciót, a vezetékek és csövek áthelyezése a költségvetésünkben is látványos eredménnyel járhat, amit nem biztos, hogy szeretnénk.

A szigetszerűen berendezett konyhának elvitathatatlan előnye, hogy a "szakács" akkor sem marad magára, amikor főz, hiszen a vendégekkel folyamatos lehet a kommunikáció. Többgyerekes családban szintén jó megoldás lehet, mert miközben az anyuka a vacsorát készíti, a gyerekek rajzolgathatnak, vagy elkészíthetik a házi feladatot a pult másik oldalán.

L alakú elrendezés: félsziget elrendezésnek is nevezzük, a térbe benyúló pultrész miatt, ahol kényelmesen kialakítható akár az étkezés helyszíne is. Megvalósításához viszonylag kevés falfelület elegendő, és még egy hosszú, keskenyebb helyiségben vagy egy kényelmetlen sarokban is megmutatkoznak előnyei. Az L alakú elrendezés alkalmazásával nagyobb, tágas konyhákban is hatásos enteriőrt hozhatunk létre.

U alakú elrendezés: a bútorelemeket és a berendezési tárgyakat a helyiség három fala mentén sorakoztatja fel. Ha a hely engedi, sok esetben az egyik szárnya benyúlhat a térbe, ezt nevezzük G alakú elrendezésnek. Az U alakú elrendezés megvalósítását többnyire nem a tér szűkössége, hanem a „rossz helyen” vagy rossz irányban nyíló ajtó akadályozza meg.

Hátránya, hogy túl messze kerülhetnek egymástól az egyes munkafelületek és/vagy a belső sarkokban olyan holtterek alakulnak ki, melyekben igen nehéz megfelelő tárolóhelyeket kialakítani.

3. A konyha megtervezéséhez nem elég egy „csupasz” alaprajz. A kiindulási tervnek tartalmaznia kell az összes nyílászáró (ajtó, ablak, kamraajtó) helyét és nyitási irányát, az elektromos vezetékek, a gáz-, víz- és csatornacsövek, konnektorok és kapcsolók meglévő és tervezett helyét.

Érdemes átgondolni, hogy mi mindent szeretnénk megvalósítani az új konyhánkban. Sok tárolóhelyet, nagy munkafelületet, külön borhűtőt, mosogatógépet, duplamedencés mosogatót? Mire használjuk a konyhát? Csak főzésre, vagy szinte még arra sem, mert este hazaérve csak egy mirelit pizza kerül néha a sütőbe? Itt is étkezünk, sőt, nagyobb családi vagy baráti összejöveteleken hangulatos étteremmé alakul a konyhánk?

Állítsunk fel fontossági sorrendet, hiszen a legtöbb esetben az alaprajzi adottságok nem teszik lehetővé az álomkonyha kialakítását, illetve az anyagi lehetőségeink is jelentősen korlátozhatják a megvalósítható ötleteket.

Következő cikkemben részletesen foglalkozom a konyhatervezés gyakorlati és esztétikai problémáival. Tartsatok akkor is velem!

Erre pedig kattintsatok sok dekoratív berendezési tárgyért és kiegészítőért: borokaotthonbolt.hu

A korábbi, témához illeszkedő bejegyzéseket itt, itt és itt találjátok.